A cél a gabonakivitel biztosítása, a nyugati országok szerint ezzel nem eszkalálódik a háború. Az oroszok nem annyira biztosak ebben.
Blokkolja a fekete-tengeri kikötőkből induló gabonaszállítmányok kihajózását Oroszország. Jelenleg több millió tonna gabona áll a raktárakban Ukrajnában, ami az ENSZ jelentése szerint több mint 300 millió ember élelmiszerellátását érinti majd – főként Afrikában. Az ukrán gabona miatti élelmiszerhiány már számos országban erősen érezteti hatását, az e miatt bekövetkező destabilizáció és migrációs hullám gyakorlatilag borítékolható – mondta David Beasley, az ENSZ élelmezési programjának illetékese, hozzátéve: a szervezet az éhezőknek szánt gabonamennyiség felét vásárolta eddig Ukrajnából, a tengeri blokád miatt azonban Ukrajna jelenleg csak vasúti vagy folyami úton tudja a szállítmányokat elindítani, a szűkös kapacitás miatt ezért felére csökkent az export.
A tengeri blokád válaszlépés volt az USA 40 milliárdos hadisegély-csomagjára, amit a Kongresszus megszavazott. A Kreml úgy reagált a kikötők megnyitására irányuló kérésre, hogy közölte:
így nem ártana azokat felülvizsgálni, ha újra nagy mennyiségű ukrán búzát akarnak látni a világpiacon.
Nagy-Britannia most úgy döntött, kézbe veszi a dolgot, és a blokád megtörése érdekében azzal a gondolattal játszik, hogy hadihajókat küld a kulcsfontosságú fekete-tengeri kikötőkhöz – elsősorban Odesszához –, biztosítva az ukrán teherszállítók kijutását onnan. A korridor létrehozásának tervéhez több ország is csatlakozott, Moszkva kompromisszumképessége azonban kulcsfontosságú a kivitelezésben.
Ukrajna nagy hatótávolságú rakétákat kért a nyugati országoktól, hogy a partokról tudja lőni az orosz hadihajókat.
(Zelenszkij régóta követel nagy hatótávolságú rakétákat, eddig azért nem kapott, nehogy eszébe jusson orosz területeket támadni vele, ezzel új dimenzióba helyezve a háborút.) A britek közben aknamentesítik a tengert a kérdéses területen, majd kíséretet biztosítanak a teherszállítóknak.
Az akcióban Litvánia is részt venne. Gabrielius Landsbergis külügyminiszter úgy fogalmazott: a hadihajók jelenléte nem eszkalálná a konfliktust, mivel azok nem vesznek részt a háborúban. Nem tudni, pontosan ezt hogyan értette, mert ha az ukránok dán szállítású amerikai Harpoonokkal lövik az orosz hajókat, mindezt úgy, hogy közben brit és más országok hadihajói cirkálnak háborús vizeken, a Kreml nehezen fogja másként értelmezni a helyzetet. Miután a szankciók enyhítéséről a nyugati országok nem tárgyalnak, a hadihajók megjelenése a Fekete-tengeren újabb súlyos konfliktus forrása lehet.
Borítókép: Aknaveszélyre figyelmeztető tábla a Fekete-tenger partján fekvő Odessza kikötővárosban.
MTI/EPA/Sztepan Franko
A visszatérő elnök megakadályozná az iráni atomfegyver előállítását, kiszabadítaná az izraeli túszokat és lezárná az orosz–ukrán háborút, nem úgy, ahogy azt Zelenszkijék szeretnék. És ez még nem minden...
A nemzetközi közvetítők mindent megtesznek, mégis patthelyzet alakult ki – van kiút a szomszédunkban zajló háborúból? S mi lehet Orbán Viktor szerepe mindebben? Nagyelemzés szakértővel!
Az a kérdés, hogy Vlagyimir Putyin megtámadna-e egy NATO-tagországot.
Kollégáink rövid időn belül elhárították a hibát.
Az ukránok szerint meglepték az oroszokat és több irányból is támadnak.
A kormányfő szerint a békekötés túl romantikus elképzelés.
Az amerikai üzleti szféra gyorsan reagál a politikai nyomás változásaira.
Eddig őt tartották a demokraták legesélyesebb 2028-as jelöltjének.
